A mindennapi szabadban játszás nagyon fontos nekünk a Lekvárhegyen. Egyrészt azért, mert a gyerekek egy csomó új élménnyel gazdagodnak. Másrészt azért, mert remekül megtanítja őket a társas együttélés alapszabályaira.

Arra, hogy mindig megvárjuk egymást, akkor is, ha mi már rég felöltöztünk, a másik meg még sehol sem tart. Vannak gyorsabb és vannak lassabb emberek. Ez is teljesen természetes. Senkit nem gúnyolunk ki. Szeretés van.

Attól még, hogy mi is szeretnénk csúszdázni, nem lökjük le a többi földlakót a csúszdáról. Figyelem van.

Fontos a kapacitások bővítése is: attól még, hogy elfáradtál, haza kell mennünk valahogy. Tartalékold az energiáidat. Jusson mindenre. Légy rugalmas. Legyen humorod. Az élet szép.

Mi csak jól átlátható játszóterekre járunk, ahol mindenkit jól látunk. S mivel földöntúli módon szeretjük a gyerekeinket, a játszótéren végig játszunk is velük: homokozunk, buborékot fújunk, krétázunk, hintázunk, csúszdázunk.

És amire a legbüszkébbek vagyunk, az az, hogy a legtöbb családunkat a játszón nyertük meg magunknak, és mindenki úgy jött oda hozzánk, hogy: "Nahát, ti milyen aranyosan játszotok a gyerekekkel, kik vagytok Ti?"

Mi vagyunk a Lekvárhegy.